Az alfa tesztelés egyike a sokféle szoftvertesztelési típusnak, amelyet a vállalatok és a független fejlesztők használhatnak kódjuk vizsgálatakor. Az alfa tesztelési stratégia hatékonysága jelentős tényező lehet egy program sikerében – ezért fontos, hogy pontosan tudja, hogyan működik, és milyen előnyökkel jár. Ez az egyetlen módja a sikeres megvalósítás garantálásának, és segít abban, hogy mind a fejlesztők, mind a tesztelők stabil és hatékony terméket kapjanak.
Az alfa-tesztelés és számos kapcsolódó összetevőjének megértése, beleértve a tesztelő csapatok által a tesztelés megkönnyítésére használt eszközöket is, segít a fejlesztőknek erősebb alkalmazást építeni. Ezek a tesztek első pillantásra bonyolultnak tűnhetnek, de természetesen könnyen beilleszthetők bármely minőségbiztosítási megközelítésbe. Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk az alfa-tesztelést, és azt, hogyan segíthet bármely kódolási projektben. Ez magában foglalja azt is, hogy a tesztelők hogyan tudnak eligazodni az ezzel járó kihívások között, valamint a folyamat szokásos lépéseit.
Mi az alfa tesztelés a szoftvertesztelésben és -fejlesztésben?
Az alfa tesztelés az elfogadási tesztelés egy formája; ez azt jelenti, hogy célja annak felmérése, hogy a program hogyan működik, és hogy a funkcionalitás elég erős-e ahhoz, hogy kielégítse a végfelhasználókat és azok igényeit. Ez a tesztelés korai szakaszában történik, és mindig a béta tesztelési szakasz előtt. Sok esetben már a fejlesztés során elkezdődhet; ezek az ellenőrzések általában két különböző tesztelési “fázist” foglalnak magukban, különböző beállításokkal, munkatársakkal és tesztelési prioritásokkal.
E vizsgálatok elvégzésekor a tesztelőknek jellemzően van egy ellenőrző listájuk a vizsgálandó problémákról vagy összetevőkről. Megkereshetik a gyakori hibákat, és elvégezhetik az alapvető teszteket, hogy lássák, az alkalmazás alapvető funkciói rendeltetésszerűen működnek-e.
Ha a csapat kisebb-nagyobb problémákat észlel a programmal kapcsolatban, ezeket az eredményeket továbbítja a fejlesztőknek, akik hamarosan elkezdenek dolgozni azon, hogy ezeket a problémákat időben kijavítsák a kiadásig.
1. Mikor és miért van szükség alfa tesztelésre?
Az a pontos pont, amikor egy vállalat alfa-tesztelést alkalmaz, általában változó, és az alkalmazástól függ; a tesztek akár már akkor elkezdődhetnek, amikor a fejlesztők még mindig a szoftver utolsó simításokat végzik. Sok programnak van nyilvános vagy félig nyilvános béta fázisa, amely külső felhasználók számára is nyitott. Ezekben az esetekben az alfa tesztelés a belső tesztelés utolsó szakaszában történik.
Ez általában akkor történik, amikor az alkalmazás 60%-ban elkészült. Az alfa tesztelés azért lényeges, mert képes azonosítani a hibákat és problémákat, amelyek hatással vannak a végfelhasználói élményre, és befolyásolják a program fogadtatását.
2. Amikor nincs szükség alfa tesztelésre
Van néhány olyan helyzet, amikor érdemes kihagyni az alfa tesztelési szakaszt, de ezt számos tényező befolyásolhatja. Például előfordulhat, hogy a cégnek korlátozott ideje és erőforrásai vannak, így nem tudja jelentősen meghosszabbítani a tesztelési ciklust, bár ennek következményei lehetnek a későbbiekben.
A tesztelő csapat is teljes mértékben megbízhat a jelenlegi tesztelési előrehaladásában – még formális alfa tesztelési ütemterv nélkül is előfordulhat, hogy a tesztelők által végzett ellenőrzések már minden kategóriát lefednek.
Az alfa-tesztelés azonban szinte mindig megéri az időt és az erőfeszítést.
3. Néhány félreértés tisztázása:
Alfa tesztelés és béta tesztelés
Bár sok hasonlóság van köztük, fontos felismerni a különbséget az alfa tesztelés és a béta tesztelés között.
Mi az a béta tesztelés?
A bétatesztelés lehetőséget ad arra, hogy a valódi végfelhasználók megvizsgálják a terméket, és kitalálják, hogyan működik – a bétatesztelők pedig bőséges visszajelzést adnak a fejlesztőknek a tapasztalataikról. Ez teljes egészében valós környezetben zajlik, bemutatva, hogy a program hogyan alkalmazkodik ezekhez a beállításokhoz, és hogyan kezeli az interakciót a célközönséggel.
A tesztelés során elengedhetetlen a külső nézőpont, mivel a házon belüli csapattagok nem biztos, hogy felismernek bizonyos típusú problémákat vagy hiányosságokat, amelyek a vállalat egyedi fejlesztési stílusához kapcsolódnak.
Alfa és béta tesztelés (különbségek és hasonlóságok)
E két megközelítés között számos hasonlóság és különbség van. Az alfa- és béta-tesztelés együttesen kínálja a legtöbb előnyt, mivel mindkettő a felhasználói elfogadási tesztelés formája. Mindegyik módszer átfogó célja a szoftverben jelen lévő olyan problémák azonosítása, amelyek befolyásolhatják a felhasználókat és a szoftver élvezeti értékét.
Talán a legjelentősebb különbség maguk a tesztelők – mivel a béta-tesztelők általában a végfelhasználók, vagy más módon nem állnak kapcsolatban a fejlesztőkkel; ez új nézőpontot ad nekik a szoftverrel kapcsolatban.
Egy másik fontos különbség a tesztek fókusza. Az alfa tesztek jellemzően az alkalmazás általános használhatósága és funkcionalitása körül forognak, míg a béta tesztek nagyobb hangsúlyt fektetnek a stabilitásra, megbízhatóságra és biztonságra. Ezek az ellenőrzések során megnézzük, hogyan kezeli a program a várt és a váratlan bemeneteket, ami azt jelenti, hogy egy olyan személy, aki új a szoftverben, és nem ismeri annak működését, nagyobb segítséget tud nyújtani.
Az alfa-tesztelésre adott visszajelzések gyakran lehetővé teszik a fejlesztők számára, hogy a kiadást megelőzően módosítsák a programot, míg a béta-tesztek során feltárt hibák miatt a jövőbeni verziókra és frissítésekre kell várni.
Az alfa tesztelést a…
– Házon belüli fejlesztők, miközben a terméken dolgoznak – így még a hivatalos tesztelési ciklus megkezdése előtt megoldhatják a problémákat.
– Belső minőségbiztosítási tesztelők, akik tesztkörnyezetben vizsgálják a programot, hogy ellenőrizzék, hogyan működik, és hogyan reagálnak rá a felhasználók.
– Külső tesztelők, akik az alkalmazástól függően alfa teszteket végezhetnek, hogy visszajelzést adjanak, amely pontosan tükrözi a felhasználói élményt.
Az alfa tesztelés előnyei
Az alfa tesztelés előnyei a következők:
1. Nagyobb rálátás
Az alfa-tesztelés talán legfontosabb előnye, hogy a fejlesztők és a tesztelők sokkal nagyobb betekintést nyerhetnek az alkalmazásba. Így láthatják, hogyan illeszkedik össze minden, például, hogy a szoftver minden funkciója a várt módon működik-e, és hogy a végfelhasználók hogyan használhatják a programot a megjelenés után.
2. Gyorsabb szállítási idő
Az alfa tesztelés lehetővé teszi, hogy a csapat még a kiadás előtt kiszúrja a hibákat, és olyan megelőző javításokat dolgozzon ki, amelyek segítenek abban, hogy a felhasználók soha ne találkozzanak ezekkel a hibákkal. Az átfogó és alapos alfa-tesztelés lehetővé teszi, hogy a vállalat sokkal hamarabb és nagyobb bizalommal adhassa ki a programot a használhatósága tekintetében – ez csökkentheti a sürgősségi frissítések szükségességét is.
3. Jobb minőségű szoftver
Ezek az ellenőrzések mind a white-box, mind a black-box tesztelésre kiterjednek, lehetővé téve az alkalmazás holisztikus áttekintését, és azt, hogy a fejlesztők hogyan javíthatják azt a siker garantálása érdekében. Minél több tesztet használ a csapat, annál több hibát tudnak kijavítani a kiadás előtt, ami jobb élményt nyújt a felhasználóknak, akik kevesebb problémával találkoznak majd.
4. Pénzt takarít meg
Az alfa tesztelés a minőségbiztosítás nagyon költséghatékony formája, mivel a fejlesztés korai szakaszában kiszűrheti a hibákat; ezek későbbi javítása költséges lehet. Ez például akár a szoftver egy teljesen új verzióját is megkövetelheti, ami több pénzbe kerül, mint a probléma egyszerű javítása a fejlesztés vagy a minőségbiztosítás során.
Az alfa tesztelés kihívásai
Az alfa-tesztelés során a csapatoknak számos kihívással kell számolniuk, például:
1. Nem tükrözi a felhasználói tapasztalatokat
Bár az alfa-tesztelők célja, hogy sok ellenőrzésük során azt utánozzák, ahogyan a felhasználók a szoftverrel bánnak, az alkalmazással való ismeretségük miatt még mindig kihagyhatnak bizonyos hibákat. Ez még fontosabbá teszi a bétatesztelést – ezek az ellenőrzések teljes mértékben a felhasználó egyedi szemszögéből történnek.
2. Hosszú vizsgálati ciklusidő
Ezek a tesztek jelentősen felgyorsítják a fejlesztést, de az alapos minőségbiztosítás szükségessége miatt gyakran nagy időbefektetést jelentenek. A fekete dobozos és fehér dobozos technikák kombinálása hosszú folyamat, és a nagyobb számú funkcióval rendelkező programok valószínűleg kiterjedtebb ellenőrzéseket igényelnek.
3. Projekt határidők
Hasonlóan a szoftverprojektek általában rögzített határidőkkel rendelkeznek, amelyeket a fejlesztők számos okból nem változtathatnak meg. Ez azt jelenti, hogy még egy alapos alfa tesztelési stratégia után sem biztos, hogy minden változtatást végre tudnak hajtani a kiadás előtt – a termék még mindig hibás lehet, amikor a határidő lejár.
4. Nem tesztel mindent
Az alfa tesztelés elsősorban a program általános funkcionalitására összpontosít, a biztonsággal és stabilitással kapcsolatos megfontolások helyett, amelyek inkább a béta teszteléshez kapcsolódnak. Ahhoz képest, hogy ezek a tesztelési ciklusok mennyi időt vesznek igénybe, a hatókörük meglehetősen korlátozott lehet; különösen a nagyobb szoftverprojektek esetében, amelyek tesztelése még több időt vesz igénybe.
Az alfa tesztek jellemzői
A sikeres alfa tesztelési stratégia fő jellemzői a következők:
1. Megbízható
A csapat által végzett teszteknek hasznos visszajelzést kell nyújtaniuk, amelyet a fejlesztők rendelkezésére tudnak bocsátani, akik így képesek lesznek a problémák kijavítására. Ez azt is jelenti, hogy a hibának megismételhetőnek kell lennie, és a tesztelőnek pontosan meg kell mutatnia, hogyan reprodukálja és vizsgálja meg a kódolási problémákat.
2. Gyors
Az idő minden szoftverprojekt során értékes erőforrás – és az alfa-tesztelés általában jelentős részét elveszi. Ezért az alfa-teszteknek lehetőség szerint egyensúlyt kell teremteniük a mélység és a sebesség között, hogy minden tesztelési esetet és minden egyes szoftverfunkciót lefedjenek.
3. Átfogó
Az alfa tesztek a használhatóságot és a funkcionalitást helyezik előtérbe; fontos, hogy a minőségbiztosítási személyzet biztosítsa a maximális (ha nem is teljes) tesztlefedettséget ezekben a paraméterekben. A teljes tesztcsomag lefuttatása az egyetlen módja annak, hogy garantáljuk, hogy a szoftver minden, a szoftverismertetőben szereplő funkcióval rendelkezik.
4. Elszigetelt
Bár az alfa-tesztelés nem valós környezetben zajlik, az izolált tesztcsomagnak még mindig vannak előnyei. Ez lehetővé teszi a tesztelők számára, hogy a program egyes funkcióin (például az adatbázison) dolgozzanak anélkül, hogy ezek a változtatások más komponenseket érintenének – ezzel sok időt takarítanak meg a csapatnak.
Az alfa tesztelés céljai
Az alfa tesztelés általános célkitűzései a következők:
1. Szoftverproblémák javítása
Az alfa-tesztelés egyik fő célja, hogy jobb terméket hozzon létre, amelyért az ügyfelek hajlandóak fizetni, vagy csak általában használni. A számos egyedi ellenőrzés, amelyet ez magában foglal, mind arra szolgál, hogy feltárja azokat a problémákat vagy hibákat, amelyekbe a felhasználók esetleg belefuthatnak. Az alfa teszteléssel a csapatnak lehetősége van arra, hogy ezeket a hibákat még a kiadás előtt kijavítsa.
2. Kiegészítő béta tesztek
A szoftverfejlesztésben az alfa- és bétatesztelés együtt működik a legjobban, és a vállalatok ezt használhatják arra, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az alkalmazás minden lehetséges oldalát lefedik. Az átfogó alfa-tesztek megkönnyítik a béta-tesztelést, és mindkét tesztelési típus nagyobb lefedettséget tesz lehetővé. Ez lehetővé teszi, hogy az általános tesztelési stratégia teljes mértékben kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket, és nyugalmat biztosít a fejlesztők számára.
3. A termék hatékonyabbá tétele
Bár az alfa-tesztelés középpontjában az alkalmazás hibáinak kijavítása áll, olyan hiányosságokat is észrevehetnek, amelyek negatívan befolyásolják a felhasználói élményt. Ez azt is megmutatja a fejlesztőknek és a tesztelőknek, hogy a jövőbeni tesztelési ciklusokban hová összpontosítsanak, mivel a legösszetettebb komponenseket illusztrálja, beleértve azokat is, amelyekkel a jövőben valószínűleg problémák merülnek fel.
Konkrétan… mit tesztelünk az alfa tesztelés során?
Az alfa-tesztelők az alábbi konkrét paramétereket használják az ellenőrzések során:
1. Funkcionalitás
Az alfa tesztelés elsősorban az alkalmazás általános funkcionalitását vizsgálja, például azt, hogy a funkciók elszigetelten és egymással együtt működnek-e. Ez számos tesztelési esetet foglalhat magában – a lehetséges hibapontok teljes körű részletezésével, hogy biztosítsa a szoftver kulcsfontosságú funkcióinak validálását biztosító bőséges lefedettséget. Ez jelentős átfedést mutat a funkcionális teszteléssel, amely szintén arra összpontosít, hogy a program funkciói működjenek a felhasználók számára.
2. Használhatóság
Ezek a tesztek az alkalmazás használhatóságát is vizsgálják. Ez arra vonatkozik, hogy a felhasználó mennyire jól tud navigálni a programban, például mennyire intuitív a design, és mennyire jól jelzi a kiemelt fontosságú funkciókat. Ezeknél az ellenőrzéseknél a tesztelő felhasználó szerepét tölti be, hogy lássa, hogyan tudná valaki használni a szoftvert, aki nem ismeri azt. Az alfa teszteléssel azonosítható, ha például a felület vizuálisan túl bonyolult.
3. Teljesítmény
A szoftver funkcionalitásának vizsgálata mellett az alfa-tesztek a teljesítményproblémákat is ellenőrzik, beleértve azt is, hogy a program bizonyos eszközökön és operációs rendszereken nehezen működik-e. A tesztelőknek van egy durva elképzelésük a sikeresség mérőszámairól, így láthatják, hogy az alkalmazás elfogadható mennyiségű RAM-ot és CPU-t használ-e. Ez akár stressz- és terhelési tesztelést is magában foglalhat, hogy meggyőződjön arról, hogy a program jól teljesít-e különböző körülmények között.
4. Stabilitás
Bár ez inkább a bétatesztelés körébe tartozik, mégis az alfa tesztelési csomag alapvető részét képezheti – és segít az alkalmazás funkcionalitásának további validálásában. Ezek a tesztek egy alkalmazás különböző módokon történő tesztelését foglalják magukban, hogy lássuk, hogyan reagál.
Ha például a program összeomlik, az azt jelenti, hogy komoly problémák vannak, amelyek figyelmet igényelnek; minden körülmények között elengedhetetlen, hogy a csapat javítsa az instabil szoftvert.
Az alfa tesztek típusai
Az alfa tesztelés főbb típusai a következők:
1. Füstvizsgálat
A füsttesztelés hasonlít a funkcionalitás teszteléséhez, hangsúlyozva a szoftver alapvető működőképességét és számos funkcióját. A tesztelők ezeket az ellenőrzéseket akkor végzik el, amikor a fejlesztők új funkciót adnak hozzá az aktuális buildhez, akár a fejlesztés során, akár a későbbi frissítések során. Ez általában gyors, minimális tesztek formájában történik, amelyek széles körű lefedettséget biztosítanak.
2. Szanitás tesztelés
A józansági tesztelés hasonló, és azt ellenőrzi, hogyan működik a szoftver a hibajavítások első körét követően; néha előfordulhat, hogy ez véletlenül más funkciókat is megtörhet. Ezek a tesztek biztosítják, hogy a javítások működnek, és nem okoznak más hibákat.
Ha a fejlesztők változtatásai sikeresen kijavítják a program problémáit, az azt jelenti, hogy az átmegy a józansági teszten.
3. Integrációs tesztelés
Az integrációs tesztelés több szoftvermodult egyesít, és csoportként vizsgálja őket, megmutatva, hogy az alkalmazás fő összetevői hogyan működnek együtt egymással. Fontos ellenőrizni, hogy ezek a kölcsönhatások stabilitási problémák nélkül megtörténhetnek-e. Ez azt is vizsgálhatja, hogy az alkalmazás kompatibilis-e más programokkal és fájltípusokkal, és ezek hogyan integrálódnak.
4. UI tesztelés
A felhasználói felület tesztelése a felhasználói felületet vizsgálja, és azt, hogy az hogyan járul hozzá a felhasználó általános élményéhez. Például a designnak figyelemfelkeltőnek kell lennie, és minden szövegnek könnyen olvashatónak kell lennie; ezek elég szubjektív tényezők lehetnek, de mégis lényeges szempontok.
A tesztelőknek azt is meg kell vizsgálniuk, hogy a program hogyan vezeti végig a felhasználókat a funkcióin az oktatóanyagok segítségével.
5. Regressziós tesztelés
A regressziós tesztelés hasonlít a szanitásteszteléshez, és a régi teszteseteket hajtja végre újra a program frissített változatain; így a tesztelők ellenőrizhetik, hogy munkájuk sikeres volt-e. Ezek az ellenőrzések nagyon részletesek, és gyakran még az alkalmazás legkisebb összetevőit is visszafejlesztik, hogy lássák, működnek-e még; ez sokkal alaposabb, mint a szanitási tesztek.
Alfa tesztelési folyamat
Íme egy lépésről lépésre követhető útmutató a sikeres alfa-tesztek elvégzéséhez:
1. Tervezés
Bármely tesztelési stratégia első lépése az, hogy meghatározzuk az ellenőrzések hatókörét és általános megközelítését, beleértve a csapat által végrehajtani kívánt konkrét teszteket. Ez magában foglalja a tesztterv összeállítását a szoftver funkcionalitásához kapcsolódó egyedi tesztesetek mellett.
2. Előkészítés
A kezdeti tervezés után a csapat a szoftver telepítésével és a tesztkörnyezet létrehozásával felkészül az ellenőrzések megkezdésére, hogy kiegészítse ezeket a teszteket. Elkezdhetnek tesztelési szkripteket is összeállítani, hogy megkönnyítsék az automatizálási stratégiát; például a hiperautomatizálás hatékonyabbá teheti a tesztelést.
3. Végrehajtás
Az előkészületek befejeztével a csapat elvégezheti az alfa teszteket, hogy pontos képet kapjon az alkalmazás állapotáról, rögzítve az eredményeket és a mérőszámokat, hogy felmérje, vannak-e problémák. A határidők függvényében a tesztelő csapatnak egyes ellenőrzéseket másokkal szemben előnyben kell részesítenie.
4. Értékelés
Az ellenőrzések elvégzése után a minőségbiztosítási csapat megvizsgálja ezeket az eredményeket, és elkezd következtetéseket levonni a szoftverről – például arról, hogy készen lesz-e a kiadás időpontjára. Ebben a szakaszban elkezdhetnek visszajelzést adni a fejlesztőknek, akik elkezdik a hibajavítások előkészítését.
5. Jelentés
A tesztelő csoport egy hivatalos jelentést is összeállít, amely átfogó tájékoztatást nyújt a tesztekről és az eredményekről, valamint arról, hogy ezek hogyan viszonyulnak a várt eredményekhez. Ez a jelentés azt is értékeli, hogy a csapat mennyire jól végezte az ellenőrzéseket, és adatokat szolgáltat a tesztek lefedettségéről.
6. A rögzítése
Miután jelentették a hibákat és az általános ajánlásokat a fejlesztőcsapatnak, a tesztelőknek esetleg újra kell ellenőrizniük a szoftvert, hogy lássák, sikeresek-e a javítások. Ezután a két csapat elkezdi előkészíteni a programot a bétatesztelésre, ami általában a minőségbiztosítási folyamat következő szakasza.
Az alfa tesztelés fázisai
Két fő alfa tesztelési fázis van:
1. Első fázis
Az alfa-tesztelés első szakaszában a szoftvermérnökök feladata az alkalmazás hibakeresése, és az eredmények felhasználása a saját szoftverük jobb megértéséhez, valamint ahhoz, hogy még jobbá tegyék azt. Ezek az aggályok sokkal szélesebb körűek lehetnek, mint a jövőbeni alfa tesztek, és inkább azt vizsgálják, hogy az alkalmazás összeomlik-e indításkor, vagy nem sikerül-e telepíteni a gépekre.
Ez csak egy durva vizsgálat, és nem tartalmaz részletes teszteseteket vagy az egyes funkciók alapos ellenőrzését – az előzetes alfa-tesztelés segít biztosítani, hogy a program megfelelő állapotban legyen a további ellenőrzésekhez.
2. Második fázis
Ezzel szemben az alfa tesztelés második fázisát a belső minőségbiztosítási csapat végzi, és alaposabb megközelítést alkalmaz, átfogó tesztesetekkel, amelyek minden ellenőrzést felvázolnak.
Az alfa tesztelők a tesztek szélesebb körét hajtják végre, és ezek alapján határozzák meg, hogy az alkalmazás készen áll-e a kiadásra vagy a következő tesztelési körre. Megvizsgálják a szoftver tényleges minőségét is, és ezt az információt beépítik a jelentésükbe, így teljes körű visszajelzést adnak a fejlesztőknek. A folyamatnak ez a része általában sokkal tovább tart, mint az eredeti alfa tesztelési fázis.
Belépési kritériumok az alfa teszteléshez
A szokásos belépési feltételek, amelyeknek ezeknek a teszteknek meg kell felelniük, a következők:
1. Részletes követelmények
Ezekhez a tesztekhez szükség van egy üzleti követelményspecifikációra (BRS) vagy egy szoftverkövetelményspecifikációra (SRS), amely meghatározza a projekt hatókörét, valamint a tesztek végcélját. Ez utóbbi átfogó adatokat tartalmaz a szoftverről és a vállalat elvárásairól; ez segít a tesztelőknek jobban megérteni a programot.
2. Alapos tesztelési esetek
A részletes tesztesetek segítenek a tesztelőknek és a fejlesztőknek megérteni a következő teszteket, és azt, hogy a csapat milyen eredményeket vár el tőlük. A minőségbiztosítási csapat minden egyes ellenőrzésnél követi ezeket a teszteseteket, hogy a folyamat minden egyes lépésénél a megfelelő tesztelési protokollokat alkalmazza.
3. Hozzáértő tesztelő csapat
A csapatnak jól kell ismernie a szoftvert ahhoz, hogy megfelelő visszajelzést tudjon adni – tudniuk kell azt is, hogyan kell megközelíteni a végfelhasználó szemszögéből. Az alkalmazással kapcsolatos tapasztalatuk lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan teszteljenek anélkül, hogy az ellenőrzések minőségét feláldoznák.
4. Stabil tesztkörnyezet
A tesztelők stabil tesztkörnyezetet hoztak létre a vizsgálatok egyszerűsítése érdekében, bemutatva, hogy az alkalmazás hogyan működik elszigetelten, káros hatások nélkül. Ez egyértelmű viszonyítási alapot biztosít a csapattagok számára, és a program teljesítményét a gyártási környezetet megismétlő módon szemlélteti.
5. Egy tesztmenedzsment eszköz
Sok tesztelési csomag olyan eszközt használ, amely automatikusan naplózza a hibákat, esetleg robotizált folyamatautomatizálás vagy más hasonló módszer segítségével. Ezek a harmadik féltől származó alkalmazások lehetővé teszik a felhasználók számára a tesztesetek feltöltését és összeállítását is, így könnyedén hozzáférhetnek ezekhez az információkhoz, amikor csak szükséges az egyes tesztek eredményeinek rögzítéséhez.
6. Nyomonkövethetőségi mátrix
A nyomonkövethetőségi mátrix bevezetése lehetővé teszi a minőségbiztosítási csapat számára, hogy az alkalmazás minden egyes tervezési követelményét hozzárendelje a megfelelő tesztesethez. Ez növeli az elszámoltathatóságot a teljes tesztelési folyamat során, miközben pontos statisztikákat biztosít a lefedettségről és a funkciók közötti kapcsolatokról.
Kilépési kritériumok az alfa teszteléshez
Az alábbiakban ismertetjük azokat a feltételeket, amelyeknek a teszteknek meg kell felelniük a folyamat befejezéséhez:
1. Az alfa-tesztek befejezése
Ha minden alfa teszt befejeződött és részletes eredményekkel rendelkezik, amelyeket a csapat átadhat vagy jelentésbe foglalhat, lehetséges, hogy még számos lépés hátra van a tesztciklus lezárásáig. E tesztek elvégzése azonban gyakran fontos első lépés.
2. Teljes tesztelési lefedettség
Annak ellenőrzéséhez, hogy a tesztek valóban teljesek-e, a csapatnak ellenőriznie kell a teszteseteiket, és meg kell néznie, hogy mennyire alapos a lefedettségük. Ha az esetek vagy a tesztelők általános megközelítése hiányos, előfordulhat, hogy bizonyos ellenőrzéseket meg kell ismételniük.
3. Biztosítsa, hogy a program teljes körű legyen
Ha ezek a tesztek azt mutatják, hogy a tervezési követelmények teljesítéséhez további funkciók szükségesek, a tesztelőknek ezt ki kell javítaniuk. A tesztek azonban akkor zárulhatnak le, ha úgy tűnik, hogy az alkalmazás rendelkezik az érdekelt felek és az ügyfelek kielégítéséhez szükséges összes funkcióval.
4. A jelentések ellenőrzött kézbesítése
A végleges tesztelési jelentések megmutatják a szoftver jelenlegi állapotát, és azt, hogy a fejlesztők hogyan javíthatják tovább. Azzal, hogy a jelentések eljutnak a fejlesztőkhöz, megkezdődhet a minőségbiztosítás következő szakasza; ezek a jelentések kulcsfontosságúak a sikeres kiadáshoz.
5. Az újratesztelés befejeződött
Az alfa tesztjelentések további változtatásokat tehetnek szükségessé az alkalmazáson, ami viszont további alfa tesztelést eredményez. A minőségbiztosítási csapatnak hitelesítenie kell, hogy a fejlesztők változtatásai kijavították ezeket a problémákat anélkül, hogy más módon befolyásolták volna azt, ami egy jobb termékhez vezet.
6. A végső jóváhagyás
Bármely tesztelési folyamat befejezésekor a minőségbiztosítási csapat (különösen a projektvezető vagy a projektvezető) felelős a minőségbiztosítási jóváhagyási dokumentum összeállításáért is. Ez tájékoztatja az érdekelt feleket és más fontos munkatársakat arról, hogy az alfa tesztelés befejeződött.
Az alfa tesztek kimeneteinek típusai
Az alfa tesztelő csapat számos kimenetet kap ezekből az ellenőrzésekből, például:
1. Vizsgálati eredmények
Az alfa tesztek széles körű adatokat generálnak a programról és annak jelenlegi állapotáról – beleértve a tényleges teszteredményeket és azt, hogy azok hogyan viszonyulnak a minőségbiztosítási csapat által várt eredményekhez. Ez általában tesztesetek formájában történik, amelyeket egy külső tesztalkalmazás automatikusan kitölthet az egyes ellenőrzések eredményeivel; a részletek a különböző tesztek között változnak.
2. Tesztnaplók
Ezek a mélyreható vizsgálatok a szoftveren belül belső naplókat is létrehoznak, amelyek bőséges információt nyújtanak a csapattagok számára az értelmezéshez. A naplók például az alkalmazás stresszének jeleit mutathatják, vagy akár részletes hibaüzeneteket és figyelmeztetéseket is kiírhatnak. Ezek a naplók konkrét kódsorokra is rámutathatnak – az ilyen visszajelzések különösen hasznosak a fejlesztők számára.
3. Tesztjelentések
A fejlesztők végül egy átfogó tesztelési jelentést adnak ki, amely minden egyes ellenőrzést és azok eredményét részletezi; ez lehet a legfontosabb kimenet, mivel ezt használják fel az alkalmazás fejlesztésére. A tesztjelentések a fenti adatokat olvasható és könnyen érthető formátumba állítják össze – rámutatnak a szoftver problémáira, és esetleg javaslatokat tesznek arra vonatkozóan, hogy a fejlesztők hogyan javíthatják azokat.
Közös alfa tesztelési metrikák
A tesztelők számos konkrét mérőszámot és értéket használnak az alfa tesztek elvégzésekor, többek között:
1. Tesztlefedettségi arány
A tesztlefedettségi arány megmutatja, hogy a csapat tesztesetei mennyire hatékonyan fedik le az alkalmazás különböző funkcióit, és ezzel szemlélteti, hogy megfelelő-e a minőségbiztosításuk. A legalább 60%-os lefedettség elengedhetetlen, de a legtöbb szervezet 70-80%-os lefedettséget javasol, mivel a teljes lefedettséget nehéz elérni.
2. A rendszer használhatósági skála pontszáma
A rendszer használhatósági skála a szubjektív használhatósági elemek számszerűsítésére tesz kísérletet, és azt vizsgálja, hogy mennyire összetett az alkalmazás, beleértve azt is, hogy mennyire jól integrálja a funkcióit. Ez általában egy kérdőív formájában történik, amelynek eredménye egy 100-as SUS-pontszám.
3. A sikeres tesztek száma
Ez a mérőszám képet ad a tesztelő csapatnak a szoftver állapotáról, valamint arról, hogy alkalmas-e a nyilvános kiadásra vagy béta tesztelésre. Annak ismerete, hogy egy alkalmazás hány ellenőrzésen tud átmenni – számként, törtként vagy százalékban – segít a tesztelőknek abban, hogy lássák, mely komponensek igényelnek további támogatást.
4. Csúcs válaszidő
Az alfa tesztelők általában a program válaszidejét vizsgálják, ami azt jelenti, hogy mennyi idő alatt fejezi be az alkalmazás a felhasználó kérését. Ezen ellenőrzések elvégzése után a csapat megvizsgálja a maximálisan lehetséges válaszidőt, hogy megállapítsa, nem túl hosszú-e a felhasználók számára a várakozási idő.
5. Hibasűrűség
Ez az alkalmazásban lévő hibák vagy egyéb problémák átlagos mennyiségét jelenti modulonként. A hibasűrűség megállapításának célja hasonló a sikeres tesztek számához, és azt mutatja, hogy a szoftveralkalmazás milyen állapotban van, és készen áll-e a kiadásra.
6. A vizsgálat teljes időtartama
Az idő általában véve különösen fontos mérőszám az alfa tesztek esetében, mivel ez a szakasz hosszabb időt vehet igénybe, mint más minőségbiztosítási folyamatok. A csapattagoknak lehetőség szerint csökkenteniük kell ezt a mérőszámot, hogy növeljék hatékonyságukat és leküzdjék a tesztelési szűk keresztmetszeteket.
Az észlelt hibák és hibák típusai
az alfa tesztelésen keresztül
Az alfa-tesztelés segítségével a következő főbb problémák fedezhetők fel:
1. Nem működő funkciók
A funkcionalitásra összpontosítva az alfa-tesztelés gyakran fedez fel problémákat az alkalmazás funkcióival és azzal kapcsolatban, hogy a felhasználó hogyan léphet kapcsolatba velük. Ha egy kulcsfontosságú funkció nem működik, a fejlesztőcsapatnak a lehető leghamarabb ki kell javítania azt.
2. Rendszerösszeomlások
A hiba súlyosságától függően az egész program összeomolhat a váratlan bemenetre adott válaszként. A hibák akár a szoftver kiadásának késedelmét is eredményezhetik, amíg a fejlesztők azon dolgoznak, hogy megakadályozzák az ilyen összeomlások megismétlődését.
3. Gépelési hibák
A program használhatóságának értékelése magában foglalja a tervezési elemek ellenőrzését, hogy megbizonyosodjon arról, hogy minden kielégítő-e a végfelhasználók számára. Még egy apró elírás is befolyásolhatja a szoftverről alkotott véleményüket, ezért az alfa-tesztelőknek a kiadás előtt ellenőrizniük kell ezeket.
4. Hardveres inkompatibilitás
Az alfa tesztelés azt is ellenőrzi, hogy az alkalmazás kompatibilis-e a tervezett platformokkal, például a különböző operációs rendszerekkel. A fejlesztőknek foglalkozniuk kell a váratlan inkompatibilitási problémákkal annak érdekében, hogy minél több felhasználó hozzáférhessen az alkalmazásukhoz.
5. Memóriaszivárgás
Az instabil program általában már röviddel az alfa tesztelés után nyilvánvalóvá válik, és a készülék RAM-jának nagyobb részét használja fel a folyamat során – ez lelassítja a programot. Ennek a hibának a kezelése segít abban, hogy az alkalmazás sokkal stabilabbá váljon a jövőbeli felhasználók számára.
6. Helytelen adatbázis-indexelés
A szoftver adatbázisában számos probléma merülhet fel, például holtpontok és indexhibák – ez utóbbi azt jelenti, hogy a szoftver nem tudja teljesíteni a felhasználó kéréseit. Ez jelentősen lelassítja az adatbázist, növelve a csúcsválaszidőt.
Példák az alfa tesztekre
Íme három példa a különböző alkalmazások alfa-tesztelésére:
1. Ügyfélkapcsolat-kezelő szoftver
A CRM szoftverek átfogó információkat tartalmaznak az ügyfelekről és üzleti partnerekről, amelyeket jellemzően adatbázisban tárolnak. Az alfa tesztelők megvizsgálhatják, hogy a rendszer nagy terhelés mellett is megfelelő adatokat szolgáltat-e, és megfelelő válaszidővel.
A tesztelők azt is ellenőrzik, hogy az alkalmazás hogyan reagál az új bejegyzések létrehozására – és akár törlésére -.
2. E-kereskedelmi áruház
A weboldalak és webes alkalmazások is jelentős alfa-tesztelést igényelnek. Ebben a forgatókönyvben a minőségbiztosítási csapat tagjai alaposan átnézik az oldalt, és meggyőződnek arról, hogy minden funkció működik – egészen a fizetésig bezárólag.
Ha a folyamat során nagyobb vagy akár kisebb hibák is előfordulnak, a felhasználók elhagyhatják a kosarat; ezért fontos, hogy a tesztelők tájékoztassák a fejlesztőket ezekről a problémákról.
3. Videójáték
A videojátékok a szoftverek másik olyan formája, amely hosszas alfa-tesztelést igényel. A belső minőségbiztosítási munkatársak minden szintet többször végigjátszanak, várva-várva várt és váratlan műveleteket végeznek, hogy teszteljék, hogyan reagál az alkalmazás.
Előfordulhat például, hogy az AI karakterek nem tudnak mozogni a környezetükben, a textúrák nem jelennek meg megfelelően, és a játék összeomolhat, ha nem támogatott grafikus kártyát használsz.
Kézi vagy automatizált alfa tesztek?
Az alfa tesztek elvégzésekor gyakran érdemes az automatizálással élni, mivel ezzel a csapat időt és pénzt takaríthat meg. Ez a stratégia korlátozza az emberi hiba előfordulását, és minden egyes vizsgálat során biztosítja a következetességet és pontosságot. Az automatizálás megnövekedett sebessége javítja az általános lefedettséget is, lehetővé téve a tesztelők számára, hogy több funkciót vizsgáljanak.
A vállalatok az előnyök fokozása érdekében robotizált folyamatautomatizálást alkalmazhatnak; ez intelligens szoftverrobotokat használ a tesztek nagyobb mértékű testreszabásához.
Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a kézi tesztelés jobban alkalmazható; az alfa tesztek általában szubjektív használhatósági kérdések vizsgálatát foglalják magukban, amelyeket a legtöbb automatizálási megközelítés nem tud kezelni. Egyes alkalmazások a számítógépes látást használják az emberi nézőpont szimulálására, és a végfelhasználókhoz hasonló módon értékelnek számos tervezési szempontot.
Az automatizálás hatékonysága sok esetben a csapat által választott harmadik féltől származó tesztelési program sajátosságaitól függ.
Legjobb gyakorlatok az alfa teszteléshez
Az alfa-tesztelőknek a következő legjobb gyakorlatokat kell követniük:
1. A tesztelő erősségeinek figyelembevétele
A csoportvezetőknek az egyes tesztelők képességei alapján kell konkrét ellenőrzéseket kijelölniük. Ez segít abban, hogy például a használhatósági tesztelésben jártasabbak végezzék el ezeket a vizsgálatokat. Ezzel a megközelítéssel a szervezetek javíthatják alfa tesztelési folyamataikat, mivel a tapasztalt tesztelők még több, a programot érintő problémát képesek azonosítani.
2. Az automatizálás bölcs bevezetése
A szoftvertesztelés automatizálása számos egyértelmű előnnyel jár, függetlenül attól, hogy milyen formában történik, és hatékonyan forradalmasíthatja az alfa tesztelési szakaszt. A cégeknek azonban ezt intelligensen kell használniuk, mivel egyes ellenőrzésekhez emberi szemléletre van szükség. A csapatnak meg kell vizsgálnia a saját tesztjeit, hogy eldönthesse, melyiket érdemes automatizálni vagy manuálisan tesztelni.
3. Nyomonkövethetőségi mátrix létrehozása
Az alfa tesztelők gyakran beépítenek egy nyomonkövethetőségi mátrixot a tesztelési stratégiájukba, hogy megvizsgálják a különböző ellenőrzések közötti kapcsolatokat és összefüggéseket. Ez magában foglalja az aktuális előrehaladást is – és a csapat minőségbiztosítással kapcsolatos általános megközelítésének átfogó dokumentációját. A nyomonkövethetőségi mátrix segítségével a tesztelők figyelmüket az általuk feltárt hibákra is összpontosíthatják.
4. Különböző hardver modellek használata
Még azonos operációs rendszeren is előfordulhat, hogy a különböző típusú hardverek és rendszerarchitektúrák konfliktusba kerülnek a programmal. Ez összeomlásokhoz és más komoly problémákhoz vezethet, amelyek korlátozhatják a szoftver közönségét. Az alkalmazás különböző gépeken és eszközökön történő tesztelése segít a kompatibilitási problémák feltárásában, így a fejlesztők még a kiadás előtt orvosolni tudják azokat.
5. Belső tesztfelülvizsgálatok elvégzése
Kritikus fontosságú, hogy a vállalatok meggyőződjenek arról, hogy a szoftver alfa-tesztelési folyamataik robusztusak és képesek könnyen lefedni az egyes vizsgált programok fő jellemzőit. Ezért a tesztelő csapatoknak el kell kötelezniük magukat a megközelítésük folyamatos javítása mellett – például a stratégia hiányosságainak elkerülése érdekében a magas tesztlefedettségre kell helyezniük a hangsúlyt.
.
Mire van szükséged az alfa tesztelés megkezdéséhez?
Az alfa-tesztelők számára az alábbiakban ismertetjük az ellenőrzések megkezdése előtti legfontosabb előfeltételeket:
1. Hozzáértő tesztelők
Az alfa-tesztelés a szoftverfejlesztés különböző típusaiban van jelen – és a különböző programok általában különféle egyedi ellenőrzéseket igényelnek. Létfontosságú, hogy a vállalatoknak olyan minőségbiztosítási csapataik legyenek, amelyek ismerik az alfa tesztek fő elveit, és gyorsan tudják ellenőrizni az alkalmazásokat a magas lefedettség biztosítása érdekében. Bár az új tesztelők még mindig sokat tudnak nyújtani a minőségbiztosítási folyamathoz, a képzett munkatársak általában még jobban javítják a csapat megközelítését.
2. Átfogó tervezés
A tervezés áll minden sikeres alfa-tesztelési stratégia középpontjában, segítve a csapatot az alkalmazás ellenőrzésére szánt idő és pénzeszközök beosztásában. A fejlesztők számára is elegendő időnek kell lennie arra, hogy a kiadás előtt számos problémát orvosoljanak. A részletes tesztesetek különösen fontosak, mivel ezek segítenek bemutatni, hogy a csapat milyen konkrét ellenőrzéseket fog használni, és azok mennyire képesek kielégíteni a tipikus végfelhasználói követelményeket.
3. Automatizálási szoftver
Ha egy vállalat automatizálást szeretne bevezetni az alfa-tesztelésbe, egy harmadik féltől származó alkalmazással több tesztet végezhet el kevesebb idő alatt. Bár az alkalmazások tesztelése e szoftver nélkül is lehetséges, gyakran elengedhetetlen a magas tesztlefedettség biztosítása a határidőn belül.
Ingyenes és fizetős opciók egyaránt rendelkezésre állnak – és mindegyiknek megvannak a maga egyedi jellemzői, amelyek segítenek a szoftvertesztelés széles spektrumának befogadásában.
4. Stabil tesztkörnyezet
A biztonságos és stabil tesztkörnyezet lehetővé teszi a csapattagok számára, hogy a szoftvert minden külső befolyástól védve közelről megvizsgálják. Ez nagyon hasonlít a valós végfelhasználói környezethez, de ehelyett homokozótérként működik, így a tesztelők és a fejlesztők reális eseteket szimulálhatnak. A tesztkörnyezetek lehetővé teszik a csapat számára, hogy a szoftvert úgy módosítsa, hogy az ne legyen hatással az éles verzióra – ez még hasznosabb, amikor az alkalmazás frissítéseit ellenőrzi.
7 hiba és buktató az alfa tesztek végrehajtásában
Az alfa tesztelőknek a következő főbb hibákat kell elkerülniük:
1. Rossz ütemezés
Az alfa-tesztelés időtartama általában attól függ, hogy mennyire összetett a szoftver, és a minőségbiztosítási csapatnak mindenképpen ezt kell megterveznie. Jó időbeosztás nélkül a tesztelők esetleg nem tudják elvégezni az összes vizsgálatot ennek a szakasznak a végéig.
2. Az alkalmazkodóképesség hiánya
A tesztelőknek fel kell készülniük arra a lehetőségre, hogy a szoftver komoly változtatásokat igényel a felhasználók elégedettségének érdekében – rugalmasnak kell lenniük minden teszt során. Ha például a csapat felfedezi, hogy a teszteseteik nem megfelelőek, akkor frissíteniük kell azt, és újra kell futtatniuk.
3. Elégtelen lefedettség
Az alfa tesztelés a használhatóságot és a funkcionalitást helyezi előtérbe; ez azt jelenti, hogy a teszteseteknek teljes mértékben ki kell terjedniük az alkalmazás ezen részeire. Ha a csapat nem tudja az alkalmazás összes funkcióját kellő mélységben tesztelni a vállalati határidő vagy a kiadás dátuma előtt, akkor komoly szoftverproblémákról maradhatnak le.
4. Helytelen automatizálás
Ha a minőségbiztosítási csapat helytelenül alkalmazza a harmadik féltől származó automatizálási szoftvert, az jelentősen befolyásolja a teszteket és azok érvényességét. Az automatizálásra való túlzott hagyatkozás oda vezethet, hogy nem veszik észre a komoly tervezési és használhatósági problémákat – csak bizonyos automatizálási programok képesek az emberi szemléletet figyelembe venni.
5. Nincs béta tesztelés
Bár az alfa tesztelés különösen alapos, nem teszteli a szoftver minden aspektusát; a szélesebb lefedettség biztosítása érdekében gyakran béta tesztelésre van szükség. A bétatesztek beillesztése a csapat stratégiájába azt is megmutatja, hogy a közönség valószínűleg hogyan fogadja a szoftverüket.
6. A regressziós tesztek elhanyagolása
A regressziós tesztek létfontosságúak bizonyos funkciók alfa-tesztelésekor; ez különösen igaz akkor, ha összehasonlítjuk őket a korábbi iterációkkal. Ezen ellenőrzések nélkül a tesztelők kevésbé képesek megérteni az új hibák okát, és így nem tudnak megbízható visszajelzést adni a hibák orvoslásáról.
7. Nem kompatibilis adatok használata
A próbadatok számos alfa teszt során kritikus fontosságúak, különösen az adatbázis működésének ellenőrzése során – sok tesztelő csapat feltölti ezt anélkül, hogy megbizonyosodna arról, hogy tükrözi-e a felhasználói bemeneteket. Csak a gyakorlati forgatókönyveket figyelembe vevő, reális adathalmazok tesztelhetik megbízhatóan az alkalmazás belső működését.
Az 5 legjobb alfa tesztelő eszköz
Íme öt leghatékonyabb ingyenes vagy fizetős alfa tesztelési eszköz:
1. ZAPTEST Free és Enterprise kiadások
A ZAPTEST ingyenes és vállalati kiadása is hatalmas tesztelési lehetőségeket kínál – ez magában foglalja a teljes verem automatizálását webes, asztali és mobil platformokra. A ZAPTEST hiperautomatizálást is alkalmaz, így a szervezetek az egész folyamat során intelligensen optimalizálhatják alfa tesztelési stratégiájukat.
A még nagyobb előnyök érdekében ez a program számítógépes látást, dokumentumkonvertálást és felhőalapú eszközhosztingot valósít meg. Ha a ZAPTEST az Ön szervezetének rendelkezésére áll, akár 10x-es megtérülést is elérhet.
2. LambdaTest
A LambdaTest egy felhőalapú megoldás, amelynek célja a fejlesztés felgyorsítása anélkül, hogy spórolna – így a tesztelők különböző operációs rendszereken és böngészőkön vizsgálhatják az alkalmazás működését.
Ez a tesztprogram főként Selenium szkripteket használ, és a böngésző tesztelését helyezi előtérbe, ami korlátozhatja a felhasználók számára a funkcionalitását, de képes az Android és iOS alkalmazások alapos vizsgálatára is. A felhasználók azonban arról is beszámolnak, hogy a szoftver a maga nemében drága, és korlátozott automatizálási lehetőségeket kínál.
3. BrowserStack
A BrowserStack egy másik lehetőség, amely nagymértékben támaszkodik a felhőszolgáltatásokra, tartalmaz egy valódi eszközkatalógust, amely segít a felhasználóknak több mint 3000 különböző gépen végrehajtani az alfa teszteket. Átfogó naplóval is rendelkezik, amely egyszerűsítheti a hibák naplózását és a hibajavítási folyamatokat.
Ez az alkalmazás is leginkább a webes és mobilalkalmazásoknál segít, bár a programokban nyújtott lefedettsége rendkívül hasznos. A BrowserStack tanulási görbéje is elég meredek, ami a kezdők számára potenciálisan nem praktikus.
4. Tricentis Testim
A Tricentis külön teszt-automatizálási és tesztmenedzsment platformokkal rendelkezik a szélesebb lefedettség érdekében – bármelyik opció képes végponttól végpontig tartó tesztelést kínálni különböző eszközökön és rendszereken. Az AI-alapú automatizálással a Testim egy hatékony alkalmazás, amely a teljes Agile kompatibilitást kihasználva még jobban optimalizálja az alfa tesztelési fázisokat.
E funkciók és az intuitív felhasználói felület ellenére nincs mód bizonyos tesztműveletek visszavonására, és a szkriptek szintjén kevés hozzáférhetőségi jelentési funkció áll rendelkezésre.
5. TestRail
A TestRail platform teljes egészében böngészőben fut, ami még kényelmesebbé teszi a tesztelési csapat aktuális követelményeihez való alkalmazkodást. Az integrált feladatlisták megkönnyítik a munkák kiosztását, és az alkalmazás lehetővé teszi a vezetők számára, hogy pontosan megjósolják a közelgő munkaterhelést.
Ezen felül a szoftver jelentései segítenek a csapatnak azonosítani a teszttervekkel kapcsolatos problémákat. Ez a funkció azonban általában időigényes a nagyobb tesztcsomagok esetében, és maga a platform néha lassú lehet.
Alfa tesztelés ellenőrzőlista, tippek és trükkök
Íme további tippek, amelyeket minden csapatnak szem előtt kell tartania az alfa-tesztelés során:
1. Számos rendszer tesztelése
Nem számít, hogy egy szoftveralkalmazás milyen platformra készült, a végfelhasználók többféle rendszerrel és eszközzel is hozzáférhetnek hozzá. Ez azt jelenti, hogy a tesztelőknek számos gépen kell megvizsgálniuk a program kompatibilitását, hogy a lehető legszélesebb felhasználói kört garantálják.
2. Az összetevők bölcs priorizálása
Bizonyos alkatrészek vagy funkciók nagyobb figyelmet igényelhetnek, mint mások. Például kölcsönhatásba léphetnek más funkciókkal, és jelentős mértékben hozzájárulhatnak az alkalmazás teljes terheléséhez. A csapatoknak meg kell találniuk az egyensúlyt a szélesség és a mélység között, amely még mindig megérti a program fő összetevőinek összetettségét.
3. A tesztelési célok meghatározása
Még egy tapasztalt minőségbiztosítási csapatnak is világos célt kell kitűznie, hogy garantálni tudja a sikeres tesztelési csomagot. Ez struktúrát és prioritásokat ad a tesztelőknek, amelyek segítik őket minden egyes ellenőrzés során. Az átfogó dokumentáció az egyik módja annak, hogy a csapat tudja, milyen megközelítést kell követnie.
4. Gondosan fontolja meg az automatizálást
Bár az időgazdálkodás az alfa-tesztelés során kiemelkedő fontosságú, a csapat nem siettetheti az automatizálási szoftver kiválasztásának folyamatát. A döntés meghozatala előtt meg kell vizsgálniuk minden rendelkezésre álló lehetőséget – beleértve az ingyenes és a fizetős alkalmazásokat is -, mivel minden platform más-más funkciókkal rendelkezik, amelyek egyedi módon segítik a csapatot.
5. A kommunikáció ösztönzése
Az alfa tesztelés érzékeny folyamat, amely teljes együttműködést igényel a tesztelők és a fejlesztők között; különösen akkor, ha az előbbiek szoftverhibát találnak. A csoportvezetőknek törekedniük kell az információs silók kialakulásának megelőzésére, és átfogó jelentéstételi stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy a tesztelők könnyebben tájékoztathassák a fejlesztőket a hibákról.
6. A végfelhasználói szemlélet fenntartása
Bár a béta tesztelés inkább a felhasználói élményre összpontosít, az alfa tesztelésnek ezt minden ellenőrzés során szem előtt kell tartania. Komoly használhatósági problémák merülhetnek fel, amelyeket az automatizálásra és a fehérdobozos tesztelésre való túlzott hagyatkozás nem tud kezelni – számos ilyen ellenőrzésnél figyelembe kell venni a felhasználót.
Következtetés
Egy vállalat alfa-tesztelési stratégiájának sikere nagyban függ attól, hogyan hajtja végre azt – például attól, hogy a csapat hogyan közelíti meg az automatizálást. Az alfa teszteknek jelentős részét kell képezniük a cég minőségbiztosítási folyamatának, mivel ez a leghatékonyabb módja az alkalmazást érintő kisebb és nagyobb problémák azonosításának.
A harmadik féltől származó tesztelési szoftverek még tovább optimalizálhatják az alfa-tesztelést mind a sebesség, mind a lefedettség tekintetében. A ZAPTEST egy különösen hasznos tesztplatform, amely Free és Enterprise verziójában egyaránt sokat kínál a felhasználóknak, és olyan innovatív funkciókat biztosít, amelyek minden tesztelő csapat számára hasznosak lehetnek.
